|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 31 találat | lapozás: 1-30 | 31-31 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Albertini Zoltán 2002. december 9.A főtanfelügyelő-helyettesi állás betöltéséről, a tanügyi törvény módosításáról és az aligazgatók munkaköri feladatairól tárgyaltak dec. 7-én Kolozsváron a magyar iskolaigazgatók és Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Donáth Árpád jelenlegi főtanfelügyelő-helyettesnek lejárt megbízatása, s egészségi állapota miatt nem vállalja tovább a munkát. A 2002-2003-as tanév végéig betölti a funkciót, s időközben bevezetheti a munkaköri feladatokba utódát. Az összegyűlt pedagógusok a jelenlevő érintettek meghallgatása után Albertini Zoltán testneveléstanárt, a sportiskola jelenlegi igazgatóját választották, Albertini Zoltán vállalta, hogy jelentkezik a versenyvizsgára. /Simon Virág: Pedagógusok és politikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2002. december 11.Csak Albertini Zoltán vállalja Maros megye főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget a versenyvizsgán. A törvényes előírás szerinti harminc nappal szemben alig öt nappal előbb hirdetett versenyvizsgát a Maros megyei tanfelügyelőség a főtanfelügyelő-helyettes és pedagógusház-igazgatói tisztségre. A megye magyar nemzetiségű főtanfelügyelő-helyettese, Dónáth Árpád egészségi okokra hivatkozva nem hajlandó újabb mandátumot vállalni, a tanfelügyelőséget az iskolai év végéig viszi. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség megyei szervezetének ülésén a négy lehetséges utódot nevezett meg Albertini Zoltán, Andrássy Árpád, Horváth Gabriella és Nagy Edit személyében. Az újságíró megkérdezte, hogy Albertini miért nem volt hajlandó az épületre kitenni a helyhatósági törvény által előírt kétnyelvű táblát. Albertini válasza: nem tartja fontosnak ezt a lépést, ennél lényegesebb dolgokra szeretné fektetni a hangsúlyt. /Szucher Ervin: Új versenyvizsgát hirdetnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2003. január 11.Az elmúlt év végén a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ vezetősége, valamint az érintettek megegyeztek, hogy a tanév végéig meghosszabbítják Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes kinevezését, az RMDSZ közbelépésére Dónáthnak már a jövő héttől távoznia kell tisztségéből. Dónáth Árpádnak hat éve főtanfelügyelő-helyettes. Több ízben is jelezte: nem kíván újabb versenyvizsgán jelentkezni. Az évek során Dónáth többször is nézetkülönbségbe került mind a főtanfelügyelővel, mind az RMDSZ vezetőségével. Munkájáról azonban mindenki elismerően nyilatkozott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség Albertini Zoltán testnevelő szakos tanárban kijelölte az utódját. A pedagógusszövetség elnöke, Tőkés András az RMDSZ vezetőségének a bosszúját vélte felfedezni Dónáth megsürgetett leváltásában, mert Dónáth aláírta a Polgári Kör által kiadott dokumentumot. /Szucher Ervin: Dónáth Árpád mégsem maradhat nyárig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2003. május 8.Nicolae Neagu, a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatója szerint, szó sincs arról, hogy az eddig nem létező szakokból magyar tannyelvű osztályokat indítsanak azokban az iskolaközpontokban, ahol eddig csak román nyelven folyt az oktatás. Egy márciusi kormányhatározat értelmében csökkentették az elméleti képzést nyújtó középiskolai osztályok számát. Mivel a közoktatási minisztérium 147 elméleti középiskolai osztály működését engedélyezte Maros megyében, a tanfelügyelőség vezetősége 14 (utólag 13) osztály megszüntetéséről döntött. Mivel ezzel tovább romlott a nyolcadik osztályt végző magyar diákok lehetősége, hogy anyanyelven folytathassák tanulmányaikat, Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes azt az ígéretet kapta, hogy a fent említett iskolákban az európai uniós normáknak megfelelő úgynevezett B típusú magyar tannyelvű osztályokat is létrehoznak. Nicolae Neagunak most cáfolta ezt. Az új beiskolázási tervezet szerint néhány kivételtől eltekintve továbbra is csak a mechanika és a fafeldolgozás szak marad a szakmák iránt érdeklődő magyar diákok számára. A szakmai oktatásban pedig a 72 román tannyelvű osztály mellett mindössze 17 magyar osztályt terveznek. A líceumi oktatásban az arány 54 a 24-hez. /(bodolai): Megint becsapnak! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./2003. május 19.Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2003. július 12.Híre kelt, miszerint lemondott Albertini Zoltán, az alig pár hónappal ezelőtt kinevezett Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, hogy beadtam felmondását. Közölték vele, hogy felmondását nem fogadják el. Végül Albertini vállalta, hogy bizonyos feltételekkel folytatja tevékenységét. Dáné Károly, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke szerint Albertini Zoltánt a főtanfelügyelő részéről érte igazságtalanság. /"Belső" dolog? Megy vagy marad a főtanfelügyelő-helyettes? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./2003. július 15.Albertini Zoltán továbbra is Maros megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője, visszavonta felmondását. /(m. s.): Albertini marad. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. szeptember 10.Szept. 9-én Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be. Nagy Edit kifejtette, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretné pótolni. Folytatják a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítőket és a menedzsertanfolyamokat iskolavezetőknek. /(mezey): Korszerű pedagógus-továbbképzést szorgalmaznak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./2003. november 28.Nov. 26-án, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-ügyvezető elnök és Dáné Károly oktatásügyi alelnök egyeztető megbeszélést tartott a megyei tanfelügyelőségen Stefan Somesan főtanfelügyelővel és Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettessel. Az RMDSZ közbenjárt Farkas Ernő magyar szakos tanfelügyelő érdekében, aki nov. 1- jétől átlépte a nyugdíjazási korhatárt, kérve, hogy az iskola év végéig maradhasson meg tisztségében. A főtanfelügyelő ígéretet téve arra, hogy támogatni fogja mandátumának meghosszabbítását. A megyei protokollumba foglalt megegyezés szerint a magyar aligazgatók hatáskörébe került az iskolák magyar tagozataiért való felelősség, amit több marosvásárhelyi iskolában nem hoztak az illetékesek tudomására. Feltérképezték azokat az iskolákat, ahol román nyelvű pedagógusok románul oktatnak magyar osztályokban különböző tantárgyakat. A főtanfelügyelő ígéretet tett, hogy megoldásokat keres ezeknek a lehetetlen helyzeteknek a feloldására. Kitértek az iskolaelnevezések ügyére, mivel Marosvásárhelyen utoljára az 50-es években neveztek el magyar személyiségről iskolát - nevezetesen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum esetében. Azóta kizárólag román történelmi személyiségekről neveztek el oktatási intézményeket. A főtanfelügyelő elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi a város nemzetiségi arányait. /RMDSZ-egyeztetés a megyei főtanfelügyelővel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./2003. december 12.Háromszék megyében működő közép- és szakközépiskolák magyar tagozatának képviselőivel tartott dec. 10-én megbeszélést Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, jelen volt Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is. A tanácskozás témáját a 2004-ben indítandó magyar tannyelvű osztályok száma és profilja képezte. Minden iskola megkapta a tanfelügyelőségtől azt az átiratot, amely rögzíti a magyar aligazgatók hatáskörét, akik a tagozat sajátos problémáiért felelősek, azonban egye iskolákban ezt nem közölték az érintettekkel. Egyes középiskolák román többségű vezetőtanácsa nem hagyta jóvá a magyar tagozaton oktató tanárok javaslatát olyan osztályok indítására, amikre az igények alapján valamint a magyar tagozat fenntartása érdekében szükség lenne. Dáné Károly a kormányzópárttal megkötött protokollum alapján akarja elérni, hogy olyan osztályok induljanak, amelyekre valóban igény van. Az iskolaközpontok továbbra is a szakközépiskolai osztályokat szeretnék visszakapni. Azokban az iskolákban, ahol az utóbbi évek során kiiktatták a magyar osztályokat, nagyon nehéz újralétesíteni a tagozatot. Másutt - például Segesváron -, érdeklődés hiányában nem is indulhatott magyar tannyelvű szakiskolai osztály. /(bodolai): Tanácskozás a középfokú oktatás jövő évi lehetőségeiről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2004. január 6.Január 5-én Romániában megkezdődött a második félév, amelyet az április 3-18. közötti kéthetes húsvéti szünidő szakít meg. Maros megyékben 100.460 diák kezdte meg a második félévet, akik közül 66.829-en a román, 32.543-an a magyar, 1088-an a német tagozaton tanulnak – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. /Megkezdődött a tanítás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./2004. május 21.Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2004. szeptember 28.Marosvásárhelyen a 15-ös és 17-es iskolák egyesítésével összevonták a két hatodik osztályt, megszüntetve ezzel az intenzív angol oktatást, továbbá az informatika szakos osztályt is. Minderről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, ráadásul nincs annyi pad, ahol az összeterelt gyerekek elfértek volna. Szülők panaszukkal a tanfelügyelőség vezetőségéhez fordultak. A megbeszélésen nem volt jelen Albertini Zoltán, aki a magyar tagozatok munkájáért felel. A megbeszélésen a szülők szerint Somesan Stefan főtanfelügyelő becsmérlően szólt arról, hogy "csordában" jelentek meg, és azt hiszik, hogy a 90-es évek szellemében cselekedhetnek. A csendőrséggel is fenyegette őket, majd a törvényre hivatkozott, amely szerinte nem teszi lehetővé, hogy létszám alatti osztályt finanszírozzon a tanfelügyelőség. Később az iskola portása – valószínű felsőbb utasításra – szintén a csendőrséggel fenyegetőzött, Az újságíró kérdésére a főtanfelügyelő kijelentette, hogy egy csoport szülő tüntetni jött a tanfelügyelőségre. A főtanfelügyelő kijelentette, nem engedheti meg, hogy 16 tanulóért fizesse a tanárokat /magyar osztályról van szó/. Később kiderült, hogy román osztályok működhetnek 17 diákkal. Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő szerint az ő segítségét nem kérte senki. Elmondta, hogy megyei szinten folyamatosan csökken a magyar gyerekek száma, s a 101 ezerből már a 30 ezret sem érik el. Mindez nem lehet mentség arra, hogy akár egy osztályközösséggel olyan módon járjanak el, ahogy azt a marosvásárhelyi volt 15-ös iskolában tették. /Bodolai Gyöngyi: A tanfelügyelőségen a csendőrséggel fenyegetőztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./2005. február 4.A magyar pedagógusszövetség /MPSZ/ megyei szervezete megbeszélést tartott az elmúlt hét végén a Maros megyei magyar iskolahálózat igazgatói és aligazgatói részvételével. A fő témát – az oktatás minőségének javítása – Tőkés András, a szövetség megyei elnöke ismertette. Előzően Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy idén 600 gyermekkel kevesebb végzi a nyolcadik osztályt. Ez rányomja bélyegét a kilencedik osztályok számának alakulására is, amelyekből 17-tel lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. A 146-ból 40 magyar tannyelvű líceumi osztályt tervezett a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán szerint az elmúlt évben 800 gyermek „tűnt el”, azaz nem tanult tovább, bár kötelező a tízosztályos oktatás. Simon János tanfelügyelő vetette fel, hogy a kisérettségi nehezebb a magyar tagozaton tanuló diákok számára. Elhangzott a történelem és földrajz anyanyelven való oktatásának szükségessége. Szóvá tették, hogy a marosvásárhelyi iskolák összevonása alkalmával az RMDSZ nem állt ki az önálló magyar általános iskolák megszervezése mellett. /(bodolai): Látlelet és tennivalók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./2005. október 26.Az adatvédelmi törvény megszegése ellen tiltakoznak Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium néhány végzős tanulójának szülei. Az elmúlt napokban az osztályfőnökök fejléc nélküli, gépelt kérdőívet adtak át kitöltésre a végzős gimnazistáknak. A diákok és szülők szerint még a tanárok sem tudták, hogy ki és milyen célból gyűjti a személyes adatokat. A 2001/677-es adatvédelmi törvény szerint tilos etnikai és vallási hovatartozásról faggatni valakit. A rendelkezés értelmében léteznek kivételek is, de ilyen esetben a kérdezőnek kötelessége tudatni, hogy a válaszadás nem kötelező. Kiderült, hogy a megyei sorozóközponttól kérték a személyi adatokat. „Ennek az országnak nincs szüksége adatvédelmi törvényre, ha a hadsereg most is azt tesz, amit akar. Az is szomorú, hogy az iskolaigazgatók gondolkodás nélkül bokáznak a katonatisztek előtt, ahelyett, hogy szót emelnének a törvénytelenség miatt” – adott hangot felháborodásának az egyik bolyais tanuló édesapja. Bálint István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója elmondta: most érkezett haza külföldi útjáról, így a sorozóközpont kérdőíveiről nem tudott. A Bolyaiban történt visszaélésről Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes is a Krónikától értesült. Elmondta: tájékoztatást fog kérni a sorozóközponttól és leállítja az adatszolgáltatást. Az eljárás ellen a Pro Europa Liga is tiltakozni készül. Cristian Cristea, az ombudsmani hivatal sajtóosztályának képviselője megrökönyödve szerzett tudomást a kérdőívekről. Cristea elmondta: Marosvásárhelyen már történt hasonló eset. A Pro Europa Liga jelezte idén nyáron, hogy a rendőrségen olyan formanyomtatványokat használnak, amelyeken nemzetiségi és vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések is szerepelnek. Akkor a nép ügyvédje felszólítása után kicserélték ezeket a nyomtatványokat. A Maros megyei sorozóközpont illetékesei nem tudtak érdemben válaszolni az ombudsman kifogásaira. /Szucher Ervin: Nemzetiséget firtató ívek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./2005. október 28.Marosvásárhely az elmúlt iskolai év mérlegét ismertették a megyei tanfelügyelőség képviselői az iskolaigazgatókkal. A kisérettségin Maros megyében az országos eredménynél valamivel rosszabb volt az átlag, a diákok 70,71 százaléka vizsgázott sikeresen. A megye 99.650 diákjából 2004-05-ben 1329 osztályban 31836 diák tanult magyar és 1087 német nyelven. Az anyanyelvi oktatás legfőbb problémáját a hiányzó tankönyvek jelentik – vélekedett a nemzetiségi oktatásért felelős Albertini Zoltán. 21 I-VIII. osztályos iskola szűnt meg az elmúlt tanévben. /(bodolai): Csökkent a gyermekek és az iskolák száma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./2005. november 10.Szovátán a Faipari Iskolaközpontban a posztliceális képzés első évében mindeddig román nyelven folyt a tanítás. Tóth Ferenc a Totart Alapítvány nevében beadvánnyal fordult az iskolához, illetve a Megyei Tanfelügyelőséghez, amelyben kérte, hogy a posztliceális képzés ne román, hanem magyar nyelven történjen. Beadványát tíz magyar anyanyelvű elsőéves is aláírta, ennek ellenére Vass Ferenc igazgató elutasította a kérést. A Megyei Tanfelügyelőség azt a választ adta, hogy a tanulók megválaszthatják az oktatás nyelvét. Ezután Tóth Ferenc a romániai magyar oktatásért felelős intézményekhez, továbbá a sajtóhoz fordult, mivel szerinte „az iskola igazgatója megsérti a román tanügyi törvényt és egyben akadályozza a magyar nyelvű képzést.” Vass Ferenc igazgató a Népújság munkatársának kifejtette, román nyelvű oktatást kérelmeztek, ezt hagyta jóvá a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes intézkedett, magyarul fog folytatódni az oktatás. /Mezey Sarolta: Csak akarni kell. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./2006. március 29.Maros megyében az iskolai képzésben részt vevő 77.051 diákból 6037 tanulót nem zártak le az első félév végén. A próba-kisérettségin egyes tanintézetekben a diákoknak mindössze a 0,1 százaléka ért el átmenő jegyet. A kisebbségi, a speciális valamint az alternatív oktatás helyzetét Albertini Zoltán mutatta be. A megye 21.141 óvodásából 13.085 kisgyerekkel román, 7745-tel magyar és 311-gyel német nyelven foglalkoznak. Elemi osztályokban az arány 26.298 – 16.917 (román tagozat), 9.084 (magyar tagozat), 311 (német tagozat), az V–VIII. osztályban 24.579 – 16.113 (r.), 8.215 (m.), 251 (n.), a líceumban 16.164 – 11.727 (r.), 4.204 (m.), 233 (n.), az ipari és művészeti iskolai képzésben 6.873 – 5.046 (r.), 1827 (m.), 0 (n.) volt. Nagy Edit, a Pedagógusok Házának igazgatónője beszámolt arról, hogy színvonalas magyar nyelvű továbbképzést is megszervezték. /(bodolai): Iskoláink féléves mérlege. A statisztika szebb, mint a valóság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./2006. május 5.A minisztérium jóváhagyta a 2006–2007-es évre érvényes beiskolázási tervet, közölte Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében a nyolcadik osztályt végző diákok 39 magyar tannyelvű középiskolai és ipari iskolai osztályba felvételizhetnek megyei szinten. Újdonságnak számít, hogy a Bolyai líceumban közigazgatási osztály indul. Az Unireában is lehet a társadalomtudományokat az angol nyelvvel társítani és természettudomány osztályt terveztek magyar nyelven. Az ipari iskolákban is van bőven kínálat mind a kilencedik, mind a XI. osztályokban. Esti osztályok azonban csak román nyelven indulnak. /(bodolai): 39 magyar tannyelvű osztály. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2006. június 12.Nyárádszeredán a középiskolai oktatás fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelték június 10-én Bocskai fejedelemmé választásának városában. A magyar tannyelvű középiskolának a Nyárád mente szellemi életében, az anyanyelv őrzésében betöltött szerepe változatlan maradt. Az ünnepségen többszáz véndiák is jelen volt. Két éves munkával sikerült a névadást elérni, hogy a 2007-ben végzősök már a Bocskai István Iskolaközpontot kapuján lépjenek ki, jelentette be Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. A középiskola megtett útjáról a 82 éves Barra Endre, a tanintézetet 1957-65 közötti igazgatója számolt be. A hagyományok megőrzését vetette fel Szász Ferenc igazgató. Az iskolának jelenleg 465 diákja van, akik közül 180-an tanulnak a líceumi, a többiek az ipari szakközépiskolai osztályokban. /(bodolai) Bocskai otthonra lelt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./2006. szeptember 15.Maros megyében a tanintézmények 50 százalékának az ellenőrzése nyomán nyolc épületben (óvoda, iskola, bentlakás, étkezde) nem fogadhatják ma a gyerekeket. A Nyárádtőhöz tartozó Kisteremiben az iskolát és az óvodát, Székelycsókában az iskolát, a Mezőpagocsához tartozó Copacelben az óvodát, a Nyárádtőhöz tartozó Malomfalván az iskolát és az óvodát, Sáromberkén pedig a mezőgépészeti iskola bentlakását és étkezdéjét zárták be a közegészségügyi hatóság ellenőrei. Ezenkívül 42 tanintézménynek érvénytelenítették a működési engedélyét, 21-től vonták meg a közegészségügyi engedélyt, 61-nek utasították vissza az engedély évi láttamozását. Hogy mi lesz a bezárt egységekkel? Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ideiglenesen máshol helyezik el a gyerekeket, addig, amíg a hiányosságokat pótolni tudják a helyhatóságok. /(b.): Bezárt óvodák és iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./2007. február 28.Albertini Zoltán sikeresen vizsgázott Bukarestben a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettesi állásra, amit korábban is betöltött. Albertini Zoltán az ellenőrzésekért, a kisebbségi oktatásért, a továbbképzésért, a magánoktatásért és az európai programokért felel. /Teljes a megyei tanfelügyelőség vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2007. március 20.Maros megye közel másfél száz pedagógusa részesül érdemfizetésben az elkövetkező négy év során, ami a szóban forgó tanügyiek bérének 20 százalékos emelkedését jelenti. A magyar szakos tanárok egy csoportja tiltakozott: igazságtalanságnak érzik, hogy a hét kolléga közül, aki beadta a dossziéját, mindössze kettő kapta meg az érdemfizetést. Arculcsapásnak érzik, hogy azoknak a tanároknak, akik kiváló diákokat készítettek fel, akik a tanfelügyelőség minden kérésének eleget téve különböző bizottságokban vettek részt, akiknek a munkafüzetéből több megyében dolgoznak a diákok, akik a tanórák és a kisérettségire való felkészítők mellett egy egész sor olyan tevékenységet szerveztek, amelyet az egyéni értékelő lapon nincs ahova beírni, nem hagyták jóvá a kérését. Demeter Ignác magyar szakos tanfelügyelő szerint összeadták a négyévi átlagot, s mivel az elmúlt években többen részesültek érdemfizetésben, az idén mindössze két hely jutott a magyartanároknak. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes arról tájékoztatott, hogy az előírások értelmében a katedrák és nem a tanárok számát vették figyelembe, ami a 120 magyar katedra alapján évi 2,5 érdemfizetést jelent. /(bodolai): Helyreállították az arányt? A magyartanárok arculcsapásnak érzik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./2007. március 23.Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes reagált a Népújság március 20-án megjelent Helyreállították az arányt? (bodolai) cikkre. Hosszasan magyarázta, hogy minden rendben van, a jóváhagyott érdemfokozatok száma 216, ez jóval több, mint a „közel másfél száz „, ahogy a cikkben olvasható, 4 magyar szakos kolléga kapta meg az érdemfokozatot. Albertini nem tűri el, hogy rágalmazzák kollégáit. /Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes: A replika jogán. Ne dobálózzunk a szavakkal! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./ Albertini nem tért ki arra, hogy a magyar szakos tanárok egy csoportja tiltakozott, mert igazságtalanságnak érezték a döntést.2007. március 28.Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes részéről eddig nem tapasztalt vehemenciával válaszolt Helyreállították az arányt? című írásra. A szóban forgó írásban az ellen emeltek szót, hogy hét magyar kolléga közül, akik mindössze ketten kapták meg az érdemfokozatot. Albertini szerint „mindig lesznek elégedetlenkedők, akik a más tevékenységét firtatják a sajátjuk helyett”. Az igazgató lepontozta a szóban forgó magyartanárok tevékenységét. Azon el kellene gondolkodni, hogy milyen alapon kerülhetett egy magyartanár a második helyről a kiesők közé. Ahogy azon is, hogy kiket neveznek ki el az igazgatói és aligazgatói állásokba. A főtanfelügyelő-helyettes hatáskörébe tartozik a Maros megyei magyar tannyelvű oktatás problémáinak a megoldása. Ezért várták volna el, mindenkori főnökei, kollégái visszaélései, a magyar oktatás ellen irányuló intézkedései kapcsán is hasonló keménységgel szólaljon meg. /Bodolai Gyöngyi: Válasz a főtanfelügyelő-helyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./ Előzmény: /(bodolai): Helyreállították az arányt? A magyartanárok arculcsapásnak érzik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./ Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes: A replika jogán. Ne dobálózzunk a szavakkal! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./2007. április 5.Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes válaszolt Bodolai Gyöngyi cikkére, mondván, az igazságtalan támadás felháborította. Most újra elmagyarázta a helyzetet, de megérti a frusztrált volt magyar szakos kollégát, aki nem tudott teljesíteni a pedagógusi pályán, és kellett hogy váltson, célzott az újságírónőre. Albertini elmondta, hogy saját tevékenysége sikeres volt. Visszautasítja, hogy az érdemfokozatok értékelését „a tantestület általában kézfelemeléssel jóváhagyja”. Albertini intette az újságírót, ne legyen mindentudó, főleg ne a mások szakmájában. /Albertini Zoltán, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese: Sajnos, tovább dobálóznak a szavakkal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./; A szerkesztőség megjegyzést fűzött a cikkhez, eszerint a közéleti vitát nem a főtanfelügyelő-helyettes sértéseinek, személyeskedéseinek kell jellemeznie. A vitában egyetlen tanár sem szólalt meg. Előzmény: Bodolai Gyöngyi: Válasz a főtanfelügyelő-helyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./2007. szeptember 13.Magyar nyelvű felnőttoktatás indul Marosvásárhelyen, amelynek keretében szállodai alkalmazottakat és autószerelőket képeznek látogatás nélküli vagy esti tagozaton. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes szerint emellett a vidéki diákok iskoláztatását is szeretnék megkönnyíteni, ezért újabb iskolabuszokat rendeltek. Ha megérkezik a kért 28 busz, akkor a megyei igények 80 százalékát sikerül teljesíteni. /Új magyar tagozat Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2008. január 22.Hivatalosan is benyújtotta felfüggesztési kérelmét Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes Szándékát személyes okokkal indokolta, azzal, hogy nem tud együtt dolgozni a tanfelügyelőség jelenlegi csapatával. Prozan Mircea főtanfelügyelő kifejtette, hogy érzése szerint jól kommunikáltak, nem kerültek összetűzésbe. A bejelentett felfüggesztés idejére, ha azt a szaktárca is jóváhagyja, Albertini Zoltán a Bolyai Farkas Líceumban fog testnevelést tanítani. Azt a híresztelést, miszerint azért megy a Bolyaiba, hogy a későbbiekben az igazgatói tisztséget megpályázza, az illetékesek nem erősítették meg. /(b.): Lemondott a főtanfelügyelő-helyettes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2008. február 5.Több kollégáját követően Mircea Prozan Maros megyei főtanfelügyelő is megvált tisztségétől. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint Prozan nem volt hajlandó szemet hunyni a beruházások körül folyó törvénytelenségek fölött. A felmondási hullámot Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes indította el, aki január 15-én kérte felfüggesztését. Albertini akkor azt nyilatkozta, hogy nem tudott együttműködni munkatársaival. Kifogásolta, hogy felettese nem osztotta el a feladatokat, ami káoszhoz vezetett. Albertini helyett Illés Ildikó lesz a főtanfelügyelő-helyettes. Sajgó Melinda magyar szakos tanfelügyelő is felmondott. /Szucher Ervin: Távozott a főtanfelügyelő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./2012. szeptember 4.Az együttlét, az összetartozás élményeBolyai-világtalálkozó Mert bennünk van az iskola. S mi is ott vagyunk tetteink, eredményeink révén abban az immár világrészeket átfogó csapatban, amely azt az útravalót viszi, adja tovább, amelyet tudós tanárok s a Bolyaiak nevétől híres tanintézmény padjaiban sajátítottunk el. Hűséges öregdiákjai révén az ötévenkénti kerek évfordulókhoz kapcsolódó világtalálkozókon az iskola visszahív, hogy emlékeztessen és biztasson. A péntek esti szép lírai bevezető után – szeptember elsején reggel a csengő szavára kezdődött meg a VI. Bolyais Világtalálkozó nyitóünnepsége. Alaphangját a négy felekezet nevében Csáky Tünde református lelkész, Oláh Dénes katolikus főesperes, Papp Noémi lutheránus lelkész és Kecskés Csaba unitárius esperes adta meg. A Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre nevében az elnök Kirsch Attila mondott köszönetet dr. Zsigmond Barna Pálnak, a csíkszeredai magyar főkonzulnak, volt bolyais diáknak, aki a rendezvény fővédnökeként támogatta a találkozó megszervezését. A baráti kör vezetőségi tagjai mellett kiemelte a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum vezetőségének, lelkes tanárainak és diákjainak a hozzájárulását a szervezéshez, a Teleki Téka Alapítvány és a Dr. Bernády György Közművelődési Egyesület szerepét, s köszönetet mondott a kisegítő személyzetnek. Az iskola megalapításának 455. évfordulóját köszöntő hatodik világtalálkozó résztvevőit, akik a helybeliek mellett Kanadától Svájcig sok országból érkeztek, arra kérte, hogy egypercnyi csenddel adózzanak a néhai tanárok és diákok emlékének. Beszédében Kirsch Attila kiemelte annak az összetartó varázserőnek a fontosságát, amit Bolyai-szellemnek nevezünk, s amely örök nosztalgiát jelent a hazatérésre, hozzájárul a közösségi tudat, a nemzeti összetartozás érzésének a megerősítéséhez, az újra megtalált iskola rejtett értékeinek a felfedezéséhez. A világtalálkozót a Baráti Kör korelnöke, a 91 éves Keresztes Gyula nyitotta meg. Az elszántnak semmi sem nehéz – idézte Zrínyi Miklóst, a nagy hadvezért Zsigmond Barna Pál főkonzul, aki arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ma is vannak, akik félelemben próbálják tartani a magyarságot, hátha feladja iskoláit, amelyeket őseitől örökölt. Zrínyi népe régen karddal harcolt a földért, ma vállalkozó szellemmel, fejlesztésekkel, gyárakkal, vállalkozásokkal, családalapítással, gyermekek világra hozásával kell a földet megtartani. Ehhez létfontosságú, hogy gyermekeink szülőföldjükön színvonalas magyar iskolában tanulhassanak, amilyen a Bolyai Líceum vagy a Székely Mikó Kollégium, mondta a főkonzul, aki az egyházi iskolák fontosságáról beszélt. "Ma minden demokratikus gondolkodású embernek meg kell értenie, hogy az anyanyelvű oktatás, az egyházi iskolák a magyarok számára fontosak, és a háttérben, legyen az Mikó-ügy vagy MOGYE-ügy, ott van az egész nemzet konszenzusa, ahogy Zrínyi fogalmaz, a nemzeti egység. Magyarországon és Erdélyben az egyházi fenntartású iskolák voltak a megújulás zászlóvivői, ugyanakkor ékes bizonyítékai annak, hogy a vallás tanításán alapuló morál illetve a tudományos nyitottság nem összeegyeztethetetlenek egymással. Az iskola nem csupán a múlt értékeinek megőrzője, hanem a megújulás, az új vívmányok alkotásának, létrejöttének melegágya is. Elég itt iskolánk nagy tanáraira, tanítványaira gondolni, de köztudott, hogy Nobel-díjasaink zöme is egyházi iskolák padjaiból került ki. Magyarország csíkszeredai főkonzuljaként jó érzés ma úgy itt lenni, hogy nemcsak az egykori iskola, a közös magyar állampolgárság is összeköt sokunkat". Az állampolgárság, amely immár a szülőföldön is elérhető, erősíti és ugyanakkor törvényesíti azokat a szálakat, amelyek a magyar nemzet egységét képezik. Erőt merít a múltból, átsegít a jelenbe és reményt ad a jövőre. "Remélem, hogy a Mikó- ügy, a MOGYE-ügy, azaz az anyanyelvű oktatás kapcsán román barátaink is mellénk állnak" – tette hozzá. Családi és saját emlékeit idézte dr. Kelemen Atilla akadémikus, parlamenti képviselő, akinek szépapja is a Református Kollégiumban tanult, s aki parlamenti tapasztalatai alapján cáfolta a főkonzul optimizmusát a román többség irányából tapasztalt megértést illetően. Csáky Károly református lelkész a Baráti Kör nevében fogalmazta meg a kérést, hogy a bejárati emléktáblák visszafordítása, a jelenleg látható feliratuk új emléktáblára való átírása és elhelyezése érdekében betű- és szójegyeket lehet váltani az ügy támogatása érdekében. Az iskola volt román diákjai nevében az 1983-ban végzett Chiorean Ioan emlékezett az orgona felavatására és vallotta büszkén bolyais diáknak magát. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban és a Református Kollégiumban ma 1.500 diák tanul száz pedagógus irányításával, s kiváló eredményeikkel az erdélyi magyar középiskolák sorában az első helyen állnak – hangzott el Bálint István igazgató köszöntőjében. Székely Emese, az 1994-ben újraindított Református Kollégium igazgatónője csalódottságát fejezte ki, hogy a 455 éves iskola épülete rossz állapotban fogadja a volt diákokat, majd reményét fejezte ki, hogy a legközelebbi találkozón talán sikerül olyan szépre felújítani, amilyenre közadakozásból száz évvel ezelőtt felépítették. Sajnálatát fejezte ki, hogy a világtalálkozón résztvevők nem lehetnek jelen a Székely Mikó Kollégiumért tüntetők mellett, és felolvasta az ünnepségre összesereglett több mint ezer öregdiák álláspontját, amelyben elítélik a sepsiszentgyörgyi kollégium visszaállamosítására hozott igazságtalan döntést és a visszaszolgáltató bizottság tagjait ért büntetést. Majd Bethlen Gábor fejedelem szállóigévé vált mondását idézve – ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – kifejezte reményét, hogy a Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezi az igazságtalan döntést. A nyitóünnepség zárómomentumaként a résztvevők megkoszorúzták a Bolyaiak szobrát, majd az iskola udvarán két újabb emléktáblát lepleztek le: az Albisi Bod Sándorét, akit a Református Kollégium nevelt és Bem tábori lelkésze volt, valamint a 210 éve elhunyt Kibédi Mátyus István orvostudorét, aki a neves külföldi egyetemeket megjárva tért haza és szolgálta hatósági orvosként, meghatározó értékű orvosi könyvek szerzőjeként az erdélyi magyar orvostudományt. Márkos Ferenc, az Egyesült Államokban élő egykori bolyais diák, sporttanár és festő munkájának eredményeként megörökített tanárok munkásságáról laudáció hangzott el. Kozma Béla tevékenységét Mátyás Zoltán öregdiák, a Pálffy Antalét dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató, a Horváth Andrásét Klósz Bálint öregdiák, a Fülöp Györgyét Albertini Zoltán testnevelő tanár, a dr. Kiss Elemérét Balás Árpád öregdiák, a Kirsch Mártáét dr. Oláh Gál Róbert Bolyai-kutató méltatta. A kora délutáni órákban színvonalas tudományos előadások zajlottak párhuzamosan három helyszínen, zsúfolt nézőtér előtt. Volt, aki megpróbált ingázni a három terem között, de sajnos e sorok írójának ez nem sikerült. A Teleki Téka új olvasótermében dr. Weszely Tibor magyarázta el Bolyai János két zseniális felfedezését, amit a 26 nyomtatott oldalon latinul írt Appendixben jelentetett meg. Dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora arról számolt be, hogy egykori bolyais diákként hogyan lett a matematikatörténet elismert nagykövete, rendszeres konferenciák elindítója és szervezője, Bolyai János tudománytörténeti jelentőségének a népszerűsítője a nagyvilágban, s közben nem feledkezett el szülővárosáról sem, ahol 2008-ban nagy sikerrel szervezett nemzetközi konferenciát. Dr. Oláh Gál Róbert, a Sapientia EMTE tanára a Bolyai-kutatás megoldott és nyitott problémáit ismertette a hallgatósággal, s fogalmazott meg a kutatók számára új feladatokat. Az előadásokat beszélgetés követte arról, hogy a legnagyobb magyar tudós miért nem került be a magyar akadémikusok sorába, holott a világörökségi listán az Appendix mellett még egy magyar szerző könyve, Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótára szerepel. Még a bejárat előtti lépcsőn is ültek a Bernády György-amfiteátrum előtt, ahol Spielmann Mihály történész (Bolyaiak kora), Oláh Anna tanár (Egy jeltelen sírtól – a világemlékezetig), Kiss Székely Zoltán tanár (Újabb adalékok a marosvásárhelyi Református Kollégium Természetrajzi Katedrájának történetéhez), Klósz Bálint tanár (Ép testben ép lélek) tartott előadást. Ezt követően dr. Péterffy Árpád szívsebész professzor hozta összefüggésbe az 1944. szeptember 13-i tordai csatát, amely négy hétre feltartóztatta a szovjet előrenyomulást, a kolozsvári magyar egyetemen és az egyetemhez tartozó klinikákon történt változásokkal. Hasonlóan érdekes előadások zajlottak a díszteremben is, Oniga Erika a Református Kollégium százéves épületegyüttesének építéstörténetéről, Berekméri Róbert a Református Kollégium levéltáráról, Kálmán Attila az erdélyi főurak adományairól tartott előadást. A tanári szobában hangzott el a mai Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum bemutatása, a Budapestről érkezett dr. Szalai Zoltán a Mathias Corvinus Collegiumban folyó tehetséggondozásról számolt be. Bár sokszor hallottuk az öregdiákok adomáit, ezúttal is érdekes volt részt venni a dr. Tőkés Béla professzor vezette visszaemlékezésen, ahol kiderült, hogy ugyanaz az iskola hányféleképpen él a volt diákokban, milyen ösztönző tényezők és sérelmek motiváltak egyeseket, hogy a szakmájukban a legjobbak közé verekedjék fel magukat. Amiképpen az is, hogy milyen sokat köszönhetünk az öregdiákoknak az iskola címerének újraalkotásától a múlt sok más emlékeinek megőrzéséig és nem utolsósorban a világtalálkozók megszervezéséig. A sport kedvelői természetesen a sportvetélkedőket követték, s az Élő könyvtár résztvevőit is igénybe lehetett volna venni talán nagyobb mértékben is egy-egy kötetlen beszélgetésre. Szombaton este a Kultúrpalota nagytermében sikeres gálaműsor bizonyította, hogy a tudomány mellett a művészetek művelésére és ápolására is tudott és tud nevelni az iskola. A hatodik világtalálkozó résztvevőit a Gaudeamusszal köszöntötte a kollégium Enyedi Csaba vezette kamarakórusa, majd az erdélyi régizene világába kalauzoltak el László József fizikatanár tanítványai, a Kájoni János furulyaegyüttes tagjai, s vajdaszentiványi táncot adott elő az iskola tánccsoportja. A műsor vendége volt egy bolyais család, Kilyén Ilka, a Tompa Miklós Társulat színésze és lánya, Ritziu Ilka- Krisztina, a Művészeti Egyetem hallgatója, akik Ritziu Dániel, a fiú zenekíséretével énekeltek. Pethő László Arccal a végtelen felé című versét Ördög Miklós Levente, a Tompa Miklós Társulat színművésze szavalta, majd a feleségével, Szabadi Nóra színművésszel musicalrészleteket adtak elő. Mozartot játszottak a budapesti Bolyai János vonósnégyes tagjai. Csíky Boldizsár zeneszerző jóvoltából a geometria és a hegedű találkozásáról is meggyőződhettünk, a Bolyai-képletben felfedezett zenét Selmeczi János budapesti hegedűművész tolmácsolta. Kocsis István A tér című monodrámájából Sebestyén Aba, a Tompa Miklós Társulat tagja adott elő részletet. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia fiatal szólistái – Boros Emese, Buta Árpád, Szabó Levente és Trózner Kincső – Ávéd Éva zongorakíséretével örökzöld operarészletekkel szórakoztatták a jelenlévőket. A bolyaiság lényege a hit, a magyarság és az európaiság hármas egysége. Ennek szellemében énekelte közösen az iskola kamarakórusa és a közönség Kovács András szerzeményét, a Bolyai-indulót. A műsort Kovács Levente rendezte, Szabadi Nóra és Bodolai Balázs vezette. És úgy tűnik, hogy a "találkozó vasárnapra sem fáradt el", hisz tele volt a Vártemplom. Csáky Károly református lelkész, öregdiák igehirdetését követően dr. Soós Zoltán ismertette a szépszámú érdeklődővel a marosvásárhelyi vár történetét az újabb ásatások tükrében, majd dr. Szekeres Gerő beszélt pályafutásáról és a várban épülő geodezikus kupoláról. Közel ötvenen vettek részt a református temetőben tartott megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a tanárok és diákok emlékére emelt kopjafát és a két Bolyai sírját. A beszámolóhoz hadd tegyük hozzá, hogy esténként az iskola udvarán a Tonight Jazz Quartet, a DNS, az Autostop, szombaton pedig a Vecker, Detox, Vírus ifjúsági rockzenekarok valamint a Cold Taste és a Bojtorján zenélt, s közben a sátrak alatt régi osztálytársak, barátok, ismerősök találkoztak, beszélgettek, örültek az együttlétnek. Összességében gondosan, jól szervezett találkozó volt, az összetartozás, az együttlét felejthetetlen élményével. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-30 | 31-31
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
